Hát ezt bebuktuk.

Legalábbis most (na jó, és csak egy picit)...

De hát van ez így a természetfilmezésben kérem.

Jön egy nagy ötlet, aztán miután jó pár nap elteltével a technikai megvalósítással is megvagy (azaz "összehekkölted a cuccot") és kicipekedsz a helyszínre, az a fránya filmezendő vadállat állatira nem hajlandó "együttműködni". 

Sőt tojik az egészre.

Pedig ha tudná milyen nehéz pl. 4 érintkezős 3,5mm jack dugós 30 méteres kábelt összehozni akkor szerintem nem így viselkedne...

Na de újra megpróbáljuk hamarosan. A mellékelt képeken még Szabolcs nagy reményekkel rakja össze a cuccot.

De optimista természetfilmesként ez az apró malőr nem szegte kedvünk és két nap eredménytelen lessátrazás után annál eredményesebb két napot töltöttünk el a Dráva felett magasodó heresznyei magaspart eseményeit filmezve.

Elég atom a hely!

Kb. 30-40 méter magasról szakad le függőlegesen a part itt a folyóba és hát mondanom sem kell, hogy ez a tuti löszfal messziről vonzza az otthonra vágyó gyurgyalagokat, parti fecskéket, sőt seregélyeket.

A seregélyeknek valójában az ártéri fák odúi az igazi törzshelyei, mégis itt a löszfal üregeibe fészkelnek be. Igazából megértem őket, ilyen panorámás kéglinek nehéz lehet ellenállni.

No de a konfliktus ott van, hogy a seregély sokkal korábban érkezik meg a vonulásból és már javában költ, mire az igazi tulaj, a gyurgyalag megjön. Most képzeljük el a helyzetet: épp hazajövünk a nyaralásból és konstatáljuk, hogy valaki beköltözött a házunkba a pereputtyával együtt! Azt hogy a gyurgyalag hogy oldja meg, az a löszfalba vájt odúk mélyének titka marad. De a seregélyre nézve én nem sok jót tudok elképzelni...

Szóval akció az volt elég.

A gyurgyalagok a seregélyproblémától eltekintve boldogan nászrepkedtek a Dráva felett és a kamerát is szempillantás alatt megszokták. Ez a sztori nagyjából megvan....

De izé, hát nem megint van egy ötlet?! Belülről a gyurgyalag odú! Hú de jó lenne, mi? Megpróbáljuk. És reméljük a gyurgyalag együttműködőbb lesz...

Végül is egyszer már Izlandon a lundával megcsináltuk:

És egy váratlan utóirat.

Jelentem a magyar rackából lehet a legjobb roganjosh-t készíteni!! (ez a mi pörköltünkhöz hasonló állagú szaftos indiai étel isteni fűszerekkel)

Az úgy történt, hogy hazafelé a Dráváról, Gyula, a juhász levágott nekem egy racka ürüt.

És szegénykémből lett a roganjosh.

Ja, még egy utóirat, Szabi, az operatőrünk, ismét nyert egy díjat egy nemzetközi filmfesztiválon, ezúttal Szlovákiában. Itt van:

PANÓNSKA PÚŠŤ
Réžia: Szabolcs Mosonyi, Maďarsko

Gratula!