A kedves horgász kollegák valószínűleg jobban képben vannak: amikor az akác virágzik akkor ugyebár ívnak a harcsák. Szofisztikáltabban ez úgy hangzik, hogy amikor a vizek középhőmérséklete megüti a kb. 22 fokot akkor eljött az ideje a harcsa násznak!

Hát, sajnos nem figyeltünk oda eléggé és a tóvíz hőmérséklete a korai kánikulában eléggé megszaladt és hőmérőnk szerint megvolt már 25(!) fok is, mire odajutottunk. De azért reménykedve nekiláttunk leforgatni azt, amit természetfilmben én még nem igazán láttam: a harcsa kotolást. Azaz, ahogy a hím harcsa fészket készít (azért ne egy gólyafészket képzeljünk el....) a part menti belógó fűzfagyökereket farkával kitisztítva, majd drámai ívás következik és a hím még egy darabig őrzi az ikrákat és a kikelő ivadékokat.

Jó sztori, ugye?

Már tél óta agyaltunk ezen a jeleneten, sok-sok horgásszal, halásszal beszéltünk, számos helyszínt megnéztünk. Íme ami összejött, pár kép sebtiben "nyersen" a kamerából (jó sok forgatott anyag van, hiszen 3 teljes napot vártunk a víz mellett, hogy történjen valami harcsa szex fronton...)

1. kép: Hím harcsa keresgéli a megfelelő helyet.

2. kép: Ezen itt kevésbé látható, de a farkával tisztítja, "megépíti" a fészket a jobb oldalon látható fűzfagyökerek között.

3. kép: Már nagyon idegesen várja a nőstényeket és még a távirányított vízalatti kameránkat is ikrától duzzadó harcsalánynak nézte!

De izé.... sajnos nem jöttek a finnyás harcsa hölgyek.

Hoppon maradtunk: mi, a természetfilmesek és a vágytól égő harcsa srác.

Majd talán jövőre, ugyanitt, de kicsit korábban.

Mi ott leszünk.